Útinapló - Cork és környéke

Az elmúlt napokban kicsit szétnéztünk Cork környékén. Pénteken Kildare-ből indultunk, ahol barátaink esküvőjén voltunk, és ApaM 2 óra alatt leszáguldott az autópályán. Végig szakadt az eső, nagyon szomorúak voltunk, hogy ilyen időt fogtunk ki.

Még ezen a napon körbekocsikáztuk Cork utcáit, mert az eső csak esett, csak esett...
Szombaton az eső bár elkullogott, de helyette "Szélúrfi" boldogított minket, bár... legalább nem engedte a felhőket összegyülekezni. Így már gyalog is nekivágtunk Cork belvárosát felfedezni.
Voltunk a Butter museumban, ahol nagy örömünkre, magyarul is kaptunk egy tájékoztató anyagot. Pici múzeum volt, de mire átrágtuk magunkat a bő magyarázatokon, megnéztük a filmeket, felkelt piciM, úgyhogy megetettem, szépen eltelt a délelőtt. Érdekes volt azonban, örültünk, hogy elmentünk.

Tovább kacskaringóztunk Cork utcáin, hihetetlen szűkek az úttestek, volt, hogy ApaM inkább visszatolatott egy utcában, de nem vállalta be, hogy kísérletezzen elviszi-e a parkoló és szembejövő autó lámpáját vagy sem, pedig nem kezdő vezető! :)
Felfedeztük az English marketet, és csodálkoztunk, hogy ilyen miért nincs Dublinban...? Egyébként több mindenen is elhűltünk, hogy a fővárosban és környékén hogyhogy nincsenek ilyen boltok stb. Például olyan csuda fagyizót láttunk a belvárosban, áááá! De épp akkor nyomtunk le a torkunkon kb. 20 deka finomabbnál finomabb csokit, amit 2 perccel előtte egy kézműves csoki boltban vásároltunk.
Aztán ellátogattunk Blackrockban, ahova csak KicsiM és ApaM néztek be. Sajnos elég későn értünk oda, úgyhogy a csillagvizsgálóig már nem értek el. A borzos felhők talán nem is engedték volna, hogy feléjük kukkantsanak, majd legközelebb.

Másnap - vasárnap Clonakilty felé vettük az irányt, ahol a helyi nevezetesség: a Modellvasút kiállítás.
Nagyon szép időnk volt, sütött a nap, neki is vetkőztünk, és itt, ebben a kis kertecskés, illatos modellvilágban töltöttünk néhány órát. Körbevonatoztuk a kisvárost is: hangulatos, inkább egy eldugott olasz falucskára hasonlított, bár ebben valószínű erősen szerepet játszott, hogy egyre jobban tűzött a nap és már vagy 20 fok is volt. :)
Délután Bantry felé vettük az irányt, aminek felfedezésére egy nap is kevés lett volna, de azért mi PiciM-mel hűsöltünk egyet az öreg fák alatt, míg a fiúk felfedezték a sziklákat, tornyokat, várat.
Itt részletesebben: Bantryhouse
Legközelebb a kastélyt is megnézzük. És nem felejtjük otthon (immár 3. nap) a babahordozót, kengurut.
Bár KicsiM hajlott rá, hogy a hosszú hétvégi kirándulásunkat ma itt zárjuk, és mégegyszer végigsétáljunk és körbenézzünk, hogy megnézhesse a mandragórákat, de végül az eltervezett programnál maradtunk. Ma a FOTA vadasparkba töltöttük a délelőttöt, mielőtt elindultunk volna hazafelé.
Hát erre csak annyit tudok mondani: Ez igen! Végre, egy olyan hely, ami már kezd hasonlítani a magyarországi látványosságokhoz! :)
Csodálatos környezet, helyes állatok, gondosan kialakított helyek az állatoknak! Szuper! Mindenkinek ajánlom, ha erre jár, ne hagyja ki: gyerekekkel vagy anélkül.
(De inkább ennivalót vigyetek magatokkal, amit a piknikező helyeken, abszolút kultúrált körülmények között fogyaszthattok el, mert a kávézóban kapható menü... szóval, szóra sem érdemes.)
Fotawildlife - Szenzációs!

Miután kipakoltuk az összes bőröndöt és táskát, betuszakoltuk a babakocsit és visszarendezgettük a pakkunkat, ApaM a lóerők közé csapott, és mire azt mondhattam volna bikkmakk, már a Dublin táblát olvastam a táblákon. Hozzáteszem, ahogy rákanyarodott az autópályára, én bevertem a szundit, de akkor is, 2,5 óra alatt a FOTÁ-tól Rush-ig... szerintem alacsonyan röpült...

A gasztronómiai élményeknek híján voltunk az eltelt napokban, szendvicset vagy gyorséttermi kaját dobtunk be erre-arra, úgyhogy ezt pótolnom kell majd a héten.

Összességében: én jól éreztem magam, ApaM készített vagy 800 fényképet a 3 nap alatt, kicsiM is sok élménnyel lett gazdagabb, PiciM pedig jól viselkedett, dobálta mindenkinek az édes mosolyokat, de mikor hazaértünk és beraktuk az ágyba, iszonyatosan sokat magyarázott, szerintem megismerte az otthonát, és megkönnyebbülve mesélte el, hogy mi is történt az elmúlt napokban vele! :)))

Nosztalgia és projekt...

3 hete kicsiM érdekes feladatot kapott a suliban, "Kedvenc országom" címmel projektet kellett készíteni.
Ebben az évben nem ez volt az első. Rögtön a tanév kezdetén volt már egy madaras, majd csoportmunkában egyiptomos, kb. 1 hónappal ezelőtt a kedvenc együttesről kellett készíteni, most pedig ezt adta a tanító néni.
Az előző projekt nagyon jól sikerült, Gábort külön megdicsérte a tanító nénije, aki persze nagyon büszke volt magára. Na, jó, azért egy kicsit segítettem neki. :)
Mikor hazaérkezett az újabb feladattal, elkezdett járni az agyam, mivel rukkolhatnánk ki. Találtam egy külföldi oldalt, ahol több lapbook ötletet lehet találni: http://lapbookdiva.com/?p=81 majd miután megnéztük közösen, megbeszéltük minden teendőt. Milyen legyen a kivitelezése, mi legyen benne, összeírta, tervet készített...
Nyírt, rajzolt, írt, fogalmazott, képeket kerestünk, ragasztott, nyírt, rajzolt... Minden napra jutott egy új részfeladat. Persze, nem sikerült időben befejezni, s miután vasárnap két vendégséből értünk haza fél 9 körül, nekiültünk ApaM-mel és befejeztük, ami még hátra volt.
Azt hiszem, azt mondanom sem kell, hogy Magyarország lett a projekt témája. Sok mindent kihagytunk, de nagyon sokminden felkerült, és szívet melengető volt, mikor elmondta kicsiM, hogy miért ezt az országot válaszotta. A képvagdosás és munkálkodás közben több téma felkerült, amit megbeszéltünk, pl. az 1848-as forradalom, a vallások alakulása az évszázadok során... s remélem, valamicske meg is maradt, bár a beszélgetések során azért éreztem, hogy ezek még nagyon messze állnak tőle.:)
A tényadatok mellett helyet kapott a magyar konyha bemutatása, néhány nagy politikai személyiség, képek Budapestről, a legnagyobb városok, növények és állatok...
Képeket nem készítettünk róla, de - elvileg - holnap visszakapják és akkor mi is előkapjuk a fényképezőgépet.

Ahogy ott kuporogtunk és az utolsó simításokat végeztük ApaM-mel, eszembe jutott egy hasonló jelenet. Kb. ennyi idős lehettem, mint kicsiM, mikor azt a feladatot kaptuk, hogy házat vagy nyaralót kellett megterveznünk és maketteznünk. Az egész család azt csinálta. Minden méretarányos volt, a kis asztaltól kezdve a wc-ig... minden. Anyu még függönyt is varrt az ablakokra. Mi pedig majd' 30 évvel később, több száz kilométerrel arrébb motyolunk a saját szülőhazánk bemutatásával, de hasonló szeretettel, mint akkor azzal a kis házzal. :)

Végül megszületett a mű: egy nagy kartonlapon poszter méretben kinyomtatva Magyarország, körbe-körbe a sok-sok és mégis kevés információ: a szép tájakról, pénznemről, híres emberekről... Házi matematikusunk segítségével mindezt összehajtogattuk egy nagy kockává, ami kívülről színes papír borítást kapott, hiszen a Rubik kocka is magyar találmány! :)

Izgatottan várjuk az eredményt, bár kicsiM elragadtatott csillogó szemét látva reggel, nem volt kérdés, az ő szemében ki nyerte ezt a projektet.:)

Számok

Sikerült kitölteni a négyzethálót?

Ahol a legtöbb szám áll, az nagyon erősen munkálkodik benned. Ahol nincs szám, magadnak kell dolgoznod azért, hogy fejlődj azon a területen, és kiegyensúlyozd a hiányosságokat.
Azt a számot, amit akkor kapsz, mikor a születési számaidat összeadod teljesen (és egyjegyűre redukálod) tálentumként kaptad, érdemes kihasználni mindig pozitív rezgését.
Az önismeret sokat segíthet, ha megrekedsz az életedben vagy új kihívásokat keresel. Érdemes egy kis időt arra fordítani, hogy mi is lakozik benned, mi az, amit felhasználhatsz az új célok és a fejlődésed érdekében.
Ha tudok, szívesen segítek, csak küldd el keresztneved és születési adataidat emailben vagy egy hozzászólásban, megcsinálom az elemzésedet. :)

Tom csirkelevese

Ezt a finom levest többször elkészítettem már, magában is megállja a helyét ebédre. Az elkészítése sem ördöngősség, kb. 1,5 óra az elkészítésének ideje, de nem kell mellette állni, közben lehet takarítani mondjuk a lakást, vagy olvasgatni a kanapén. (Esetleg facebookozni vagy blogokat böngészni. :)

Hozzávalók (elég nagy mennyiség, 4 fő bőven jól lakik belőle):

50 dkg apróra vágott csirkehús

3 szelet apróra vágott húsos szalonna

8 dl tyúkhúsleves

3 dkg vak

3 felkockázott, közepes burgonya

3 felaprított hagyma (én póráhagymát szoktam használni)

6 dl tej

1,5 dl tejszín

só és bors

2 evőkanál vágott petrezselyem

(konzerv kukorica)

a tálaláshoz ír szódás kenyér

Lábosban, kis lángon 10 percig pirítjuk a húst és a szalonnát.

Hozzáadjuk a vajat, a burgonyát és a hagymát. További 15 percig pirítjuk, állandó keverés mellett.

Felöntjük a levessel meg a tejjel, felforraljuk, majd 45 percig gyöngyözve forraljuk. Sóval, borssal ízesítjük.

Belekeverjük a tejszínt és még 5 percig gyöngyözve forraljuk.

Én még egy marék konzerv kukoricát is szoktam a végén hozzáadni.
Meghintjük petrezselyemmel. Ír szódás kenyérrel (élesztő helyett szódabikarbóna van benne) tálalhatjuk.

Ezt az ételt kicsiM is örömmel kanalazza.

Jó étvágyat!

Számok - a négyzet kitöltése

Annak idején, azért is tetszett meg a karakternumerológia, mert nagyon gyorsan fel lehet állítani az ábrát. Ennyire egyszerű:
Rajzolj egy 3x3-as üres négyzetet!

A születési számokat a következő szerint kell beírni a számhálóba.
Pl.
1975. 07. 29.
1+9+7+5=22 2+2= 4

0+7= 7

2+9= 11 1+1= 2

1. az évszám minden egyes számát beírjuk a megfelelő helyre (a fenti négyzetben található számok helye szerint)
2. az évszám számait összeadjuk, hogy egy számot adjon, és bekarikázva beírjuk a megfelelő helyre.
3. ugyanígy megcsináljuk a hónap számával
4. ugyanígy a napok számával. Mindig egyjegyűnek kell lennie.
5. ezután az összes számot összeadjuk és kékkel beírjuk a megfelelő helyre (vagy a karikás számokat adjuk össze, összegük ugyanaz lesz)

Júniusi album

Free digital scrapbook created with Smilebox

Ajaj...

A hétvégén nagy elhatározásra jutottam, miután egyszerűen nem nem tudtam tudomást venni, igencsak megváltozott méreteimről. Kedves barátnőm esküvőjére válogattam ruhát, hááát, van mit ledolgozni... Első körben egy tizest, aztán meglátjuk. :)
A múlt héten egy barátnőmmel séta közben felvetődött a torna kérdés, ő pedig ezt mondta: "neked sem ártana" (köszi! :)))!
De valóban, rájöttem, hogy igenis vissza akarom nyerni 20 évvel ezelőtti formámat, és nem akarok elfáradni fél óra gyors gyaloglás után.
Az elhatározást tett követte. Miután piciM elaludt, kicsiM pedig ágyba került, fogtam a szép, új sportcipőmet (régóta ilyenre vágytam és vasárnap megkaptam-végre találtunk a méretemben, kb. 10 éve szerettem volna már ilyen cipőt), magamra kaptam az esődzsekit, és nekiindultam a tengerpartnak.
5 percre tőlünk a tengerparton vezet végig egy sétáló út, itt egész késő estig futók, sétálók, gyaloglók követik egymást, ki-ki a maga tempójában. Nagyon jó volt. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy itt még este 10 órakor is vidáman világos van, általában ilyenkor elül a szél, kevesebb az autó is az utakon, így tényleg kikapcsolódós volt ez a bő félóra.

És hogy miért ajaj...? A gyaloglás felénél, mielőtt visszafordultam volna, nyújtottam egyet, közben egy néni aki már visszafelé igyekezett, elhúzott a hátam mögött. Én is indultam, megközelítettem, de nem tudtam megelőzni. 50 centire igen, aztán -biztos- belehúzott és megint 2 méter volt köztünk a távolság. Kb. 65 éves volt... Mindenesetre jó tempót diktált, 2 méternél távolabb nem engedtem, elég hamar vissza is értem.
Tehát, csak annyit tudok mondani, ezennel új élet kezdődött minálunk, nemcsak apu mozog, anyu is. :)

Rozsos kenyér

Szombaton, míg takarítottam, családom többi tagját elküldtem az egészség boltba, ahonnan sikerült mindent hozniuk, amiért mentek. Fokhagyma kapszulát, mandulatejet, tönkölybúza meg rozslisztet is... S ha már itt vannak, gondoltam, ma belefér az időbe, próbálkozom az elkészítéssel.
Először is a rozslisztet vettem elő. Otthon Szegeden, az egyik pékségben finom rozskenyeret lehetett kapni, és szerettem is, ha csak tehettem, arra jártam, mindig vettem egy kis bucit.

Íme a recept, szerintem nagyon finom lett, este kicsiM is evett belőle vacsorát.



Hozzávalók:


185 ml langyos tej
185 ml langyos víz
200 gr rozsliszt
165 gr fehér liszt
1 teáskanál só
1 teáskanál cukor (én most nádcukrot tettem bele)
1 evőkanál olaj
3 gr száraz élesztő (fél zacskó)

Az eredeti recept 1 zacskó élesztőt ír, de így is elég volt, sőt, szerintem legközelebb még kevesebb fogok beletenni.
A kenyérsütőgépbe tettem a hozzávalókat és bekapcsoltam a tészta programot. 1,5 óra múlva kiborítottam, elég lágy lett a tészta, úgyhogy alá is tettem lisztet és meg is szórtam a tetejét. Kicsit összegyúrtam, kilapítottam, majd behajtottam a két szélét és a tetejét is fenn és lenn. Ezután egy kiolajozott tálba tettem, betakartam egy konyharuhával és még1x kelesztettem.
Kb. 1 óra múlva, megint kiborítottam, kilapítottam, összehajtogattam és cipót formáltam belőle, majd egy sütőpapírral bélelt jénaiba tettem. Keresztbe bevágtam a tetejét, majd ráborítottam a jénai tetejét. A sütőt bemelegítettem 180 fokra (aljába tettem egy hőálló tálba vizet). A jénai tetejét levettem, mikor betettem a kenyeret a sütőbe, és tetejét lespricceltem vízzel, majd 40 perc alatt készre sütöttem.
Örülök, hogy finom lett, máskor is meg fogom csinálni. "Tom csirkelevese" mellé nagyon jó lesz.