Translate

Translate

2013. augusztus 29., csütörtök

Családi csütörtök - Vissza a suliba

Új tanév - új iskola...
Az elmúlt tavasszal új helyre költöztünk és már nagyon vártuk az iskola végét, mert busszal járni nagyon körülményes volt, és iszonyat időpocsékolásnak éltem meg minden napot. (Autóval a suli 10 percre van tőlünk, busszal pedig várakozással, mindennel együtt 3 óra háztól házig...)
Így már hihetetlen megváltás volt a nyári vakáció, és az a gondolat, hogy szeptembertől a suli megint 10 perc sétára lesz.
Az új iskola teljesen másnak ígérkezett mint a régi volt.
Ma reggel hát felkerekedtünk mindahányan volnánk, mert kicsiM is épp felkelt az utolsó pillanatban és családilag átvonultunk a suliba.
Az összes cuccot ma kellett bevinni, s bár nem mértem le, volt vagy 20 kg az iskolatáska. Viszont jó hír, hogy hazafelé márcsak a tízórais-ebédes doboz és a tolltartó jött velünk.

Gábor leendő osztályát és osztályfőnökét hamar megtaláltuk és szinte az első pillanatban belebotlottunk egy kedves ismerősbe, ahol a kisfiú már a második évet fogja ebben az iskolában kezdeni, az apuka magyar, az anyuka ír és éppen idejár a kicsi is. :)

Nem mondom, hogy nem érzékenyültem el, ahogy álltunk az iskolaudvaron és végignéztem a gyermekeken. De nem azért mintha olyan "hűdeünnepélyes" lett volna a hangulat. Az egyik tanár gitárral a kezében igen rövid köszöntőbeszéd után, a húrok közé csapott és elénekelt 3 nótát egymásután, ami a jó hangulatot rögtön megalapozta a diákok és a szülők körében is. Fantasztikus volt, ahogy énekelt a kb. 200 fős tömeg. :))))
A tanárbácsi nagyon kedvesen fogadta Gábort és a gyerekek is (tanári felszólítás nélkül) üdvözölték és köszöntötték. :)

Ezután mindenki mosolygósan, vidáman csevegve elvonult a termébe, a kicsiket felkísérhették a szülők is.
Bár lehet, hogy előbb kellett volna bejelentkeznünk az iskolatitkárnál, mint hogy megtaláljuk Gábor csoportját, de kifelé menet lejelentkeztünk. Mosolyogva köszöntött minket Paula, és mondta, hogy szuper, hogy így magunktól is megtaláltunk mindent és mindenkit! :))) Aztán meginvitált minket a szülők szobájába, ahol mindenkit kávéval és teával vártak... Hihetetlen? Igen, az. Még így 5 év után is, hogy fontosnak és abszolút természetesnek tartják az ilyen gesztusokat. :)
A suli honlapja szerint egyébként egész évben nyitva áll ez a lehetőség a szülőknek, itt beszélgethetnek, barátkozhatnak egymással. :)))

 
Az iskola után nagyon vártuk már az első benyomásokat Gábortól, de a mindig széles mosoly, most sem maradt el. S bár sikerült hazafelé a 10 perces utat 25 perc alatt megtenni, miniM kb. 50 fotót készített a tájról, a fűszálakról, Gáborról és a saját cipőiről is....de nagyon boldogok voltunk a jó kis napsütésben. :)






Sok szeretettel várlak A HáziManóKuckó facebook csoportjában. Csak kattints ide: https://www.facebook.com/groups/484201874985583/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése