Mosok, főzök, babakönyvet varrok... :)

Nem tudom, ti hogy álltok az időtökkel?! Egy biztos, én sosem unatkozom, annak ellenére, hogy itthon vagyok és leginkább a háztartással kell törődnöm. No, meg persze a gyerekekkel.
Jó, végülis a magyar sulira is sok időt fordítok, de végülis azt a hobbijaim közé sorolom. :))))

Már készítettem egy könyvet Petinek: http://www.happyislet.blogspot.ie/2011/08/textilkonyv.html
amit azóta is előveszünk, nézegetünk, de ez a mostani már egy kicsit nagyobbacskáknak való. Gondoltam, jó lesz utazáskor vagy esős napokon.
A neten nagyon sokféle formájú és tematikájú könyvecskét találni, bár ezek főleg idősebbeknek, 2-3 éveseknek valók.
Megszületett a mienk. Íme:

Mivel Peti nagyon szereti a kutyusokat, ez lett a kezdőlapja:

Szeretünk "kukucskálóst" játszani, ezért a fülét csak felül varrtam oda, így mozgatható.

Van egy kicsi számolós:

Egy – megérett a meggy,
Kettõ – csipkebokor vesszõ,
Három – te vagy az én párom,
Négy – te kis leány hová mégy,
Öt – érik a tök,
Hat – hasad a pad,
Hét – zsemlét süt a pék,
Nyolc – üres a polc,
Kilenc – kis Ferenc,
Tíz – tiszta víz,
Ha nem tiszta, vidd vissza,
Majd a cica megissza.

Ha én cica volnék,

Száz egeret fognék;
De én cica nem vagyok,
Egeret se foghatok.

Megy a hajó a Dunán,
Lemaradt a kapitány.
Kiabál, trombitál,
De a hajó meg nem áll.

Lovagoltatóst játszunk és útközben állatokkal találkozunk. Utánozzuk az állathangokat:

Có fel, có fel a lóra,
Induljunk már Makóra,
Szénát, zabot a lónak,
Abrakot a csikónak!

Az istállónál is megállunk, az ujjbábokkal külön is éneklünk, mondókázunk.

1.

Egy kis malac, röf- röf- röf,
Trombitálgat, töf- töf- töf,
Trombitája víg ormánya ,
földet túrja, döf- döf- döf.

Jön az öreg, meglátja,
Örvendezve kiáltja:
Rajta fiam, röf- röf- röf- röf
Apád is így csinálja!

Most már együtt zenélnek,
Kukoricán megélnek,
Töf-töf-töf-töf, röf-röf-röf-röf,
Ezek ám a legények!

2.

Dönci bácsi, me-e-e,
Van-e neki tehene?
Van bizony, fekete,
Mégis fehér a teje.

3.

Csibe mondja: csip, csip, csip!
Jön a kánya, nyakon csíp!

Tyúk mondja: kotkodács!
Ha koplaltatsz, nincs tojás!

Alma, alma, piros alma odafönn a fán.

Ha elérném, nem kímélném, leszakítanám.
De elérnem nincs reményem, várom, hogy a szél
azt az almát, piros almát lefújja elém.
De elérnem nincs reményem, várom, hogy a szél
azt az almát, piros almát lefújja elém.

És az utolsó oldalon:

Egyszer egy hétpettyes katicabogárka,
Elindult megnézni mi van a világban,
Hívta a gyöngyvirág, hívta a vadrózsa,
Ide is meg oda is, bekukkant egy szóra.
Nagybajuszú cincérek sétálgatni mentek,
A tóparti szúnyogok kalapot emeltek,
Estére elszunnyadt katicabogárka,
Az éjjeli pillangó haza talicskázta.

No, hát ilyen lett.
Ééés az ifjú tulajdonos új szerzeményével:

Nektek, hogy tetszik?